• Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) irányadók a Dr. Békefy Alexandra ügyvéd (a továbbiakban: Ügyvéd/ Megbízott) részére adott ügyvédi megbízás teljesítésére, valamint az Ügyvéd által a szolgáltatást igénybe vevők (a továbbiakban: Megbízó/ Ügyfél) részére nyújtott jogi szolgáltatásokra, amennyiben a Megbízó/Ügyfél és az Ügyvéd külön ügyvédi megbízási szerződésben ettől eltérően nem rendelkeznek.

AZ ÜGYVÉD AZONOSÍTÓ ADATAI

• Név:  Dr. Békefy Alexandra ügyvéd
• Székhely: 2030 Érd, Képviselő utca 6/B
• Kamara: Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara
• Kamarai azonosító száma: 36057711
• Adószám: 90553143-1-33
• Telefon: +36 70/632-14-88
• E-mail: drbekefy@aol.com
• Honlap: www.bekefyugyved.hu
• Szakmai Facebook oldal: https://www.facebook.com/profile.php?id=61557989557277
• Linkedin: https://www.linkedin.com/in/dr-b%C3%A9kefy-alexandra-3a5494172/
• Instagram: https://www.instagram.com/dr.b.alexa/

Ügyvéd szakvizsgázott ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban. Üttv.), illetve a vonatkozó kamarai szabályzatokban foglaltaknak minden tekintetben megfelel, érvényes kamarai regisztrációval és felelősségbiztosítással rendelkezik, így jogosult az ügyvédi szolgáltatást saját nevében és kockázatára végezni.

ÜGYFÉL, VAGY MEGBíZÓ

 A Szolgáltatást a saját nevében igénybe vevő természetes, vagy jogi személy, illetve egyéb szervezet.

AZ ÁSZF HATÁLYA

• Jelen ÁSZF rendelkezései kiterjednek az Ügyvéd és a Megbízó közötti minden szerződéses kapcsolatra, amelynek keretében az Ügyvéd tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt a megbízás alapján. Az ügyvédi megbízás tárgya lehet:

• a jogi képviselet ellátása,
• a büntetőeljárásban védelem ellátása,
• jogi tanácsadás,
• okiratszerkesztés,
• okirat ellenjegyzése,
• az előző pontok szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá, vagy elektronikus okirati formába alakítása,
• az előző pontok szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.

A bizalmi vagyonkezelési tevékenység/ ingatlanközvetítői tevékenység/ társasházi közös képviselői tevékenység kiegészítő tevékenységek, valamint a fenti ügyvédi tevékenységek ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhetőek egy Ügyvéd által a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint.

• Nem minősül ügyvédi tevékenységnek:

1. a nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos, vagy szerződéses katonai szolgálati, igazságügyi alkalmazotti, vagy ügyészségi alkalmazotti szolgálati jogviszony, egyházi szolgálati viszony, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony keretei között,

• aa) a munkáltató, egyházi szolgálati viszony esetében az egyházi jogi személy, vagy önkéntes jogviszony esetén a fogadó szervezet,

• ab) a munkáltató társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozása,
• ac) a munkáltatóval irányítási, vagy fenntartói viszonyban álló szerv számára végzett jogi tanácsadás és okiratszerkesztés, 

1. törvény felhatalmazása alapján az Ügyvéd, európai közösségi jogász,  külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó személyeken kívüli más személy által végzett jogi képviseleti tevékenység, jogi tanácsadás és okiratszerkesztés. 

Nem minősül a jogi képviselet ellátása ügyvédi tevékenységnek a törvényes képviselet, valamint a szervezeti képviselet ellátása.

• Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható az Üttv. szerint: 

• szabadalmi ügyvivői tevékenység,
•  adótanácsadás,
•  társadalombiztosítási tanácsadás,
•  biztosítási tanácsadás, 
• munkaügyi tanácsadás, 
• bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása, 
• pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, 
• felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,
•  bizalmi vagyonkezelési tevékenység, 
• ingatlanközvetítői tevékenység,
•  társasházi közös képviselői tevékenység,
•  nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, 
• közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység. 

A fenti tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja, amennyiben rendelkezik a szükséges képesítéssel.

• Amennyiben az ÁSZF rendelkezései és a Megbízóval kötött megbízás más feltétele egymástól eltér, az utóbbi tekintendő irányadónak.

1. 1. Az Ügyvéd biztosítja, hogy a Megbízó az ÁSZF tartalmát megismerje. Ennek érdekében a megbízási szerződés megkötésekor az Ügyvéd a hatályos ÁSZF tartalmát okirati formában a Megbízónak átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként megküldi, vagy a Megbízó részére egyéb módon elektronikusan hozzáférhetővé teszi -akár a honlapján történő közzététellel-.
   2. A megbízási szerződés aláírásával, vagy okiratszerkesztésre vonatkozó megbízás esetén az okirat aláírásával a Megbízó igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte, elfogadta és magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ugyanilyen hatálya van az ÁSZF-et tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Megbízó e-mail címére történő elküldésének, amennyiben a Megbízó annak tartalmát az elküldéstől számított 8 napon belül nem kifogásolta. A megbízási szerződés nyelve  magyar.

• A hatályos ÁSZF-et az Ügyvéd a honlapján közzéteszi.

A MEGBÍZÁS

1. 1. Az Üttv. 29.§-a alapján az ügyvédi megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása az Ügyvédet terheli. Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő Ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja. A megbízási szerződésben nem szabályozott kérdésekben jelen ÁSZF-et, annak rendelkezése hiányában a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
   2. Az Ügyvéd nem köteles a Megbízó által felkínált megbízást elfogadni, ezen döntését nem köteles megindokolni.

• Az Ügyvéd az ügyet a Megbízó tényelőadásainak megfelelően, annak figyelembevételével látja el. Az Ügyvéd a jogesetet az ügyvédi titoktartási kötelezettsége szerint kezeli, az ügyféllel való kommunikációban az alapvető ügyvédi etikai szabályok szerint jár el.  A Megbízó felel az általa szolgáltatott adatok, információk, okiratok, más bizonyítékok valódiságáért, az alaki-, vagy tartalmi hibás, hiányos, nem teljes körű voltából, egyéb fogyatékosságából és a késedelmes rendelkezésre bocsátásukból eredő következményekért.

1. 1. A Megbízó tudomásul veszi, hogy minden ügyben és a jogi tanácsadás során is számolnia kell az Ügyvéd szakmai álláspontjától eltérő jogértelmezéssel, a bizonyítékok eltérő hatósági, bírósági értékelésével, mérlegelésével és az eltérő jogalkalmazás kockázatával. Az Ügyvéd szakmai álláspontjától eltérő jogalkalmazás kockázatát – az egységes gyakorlat hiányából, a hivatalos eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a Megbízó vállalja.

• Az ügyvédi megbízás teljesítésére irányuló eljárást, a szükséges intézkedéseket, a bizonyítékok felhasználását és a beadványok benyújtását, illetve ezeknek a tartalmát, sorrendjét és esedékességét az Ügyvéd határozza meg. A Megbízó a megbízás tárgyában önálló intézkedést, egyezséget csak az Ügyvéd jóváhagyásával kezdeményezhet. 

1. Az ügyvédi szolgáltatások teljesítési helye – az ügyvédi megbízástól függően a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtti eljárást kivéve – az Ügyvéd irodája. Az Ügyvéd a Megbízó székhelyén, telephelyén, lakóhelyén rendszeres megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles, ilyen eseti eljárásért külön díjat számíthat fel.
2. Az Ügyvéd a megbízást akadályoztatása esetén helyettes ügyvédje, vagy akár más ügyvédi iroda, Ügyvéd közreműködésével is teljesítheti, kivéve, ha ezt a Megbízó az egyedi megbízási szerződésben kifejezetten kizárta. Ügyvéd a helyettes ügyvéd munkájáért úgy felel, mintha személyesen járna el.
3. Megbízó azonosítását a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) előírásainak megfelelően az Ügyvéd a szerződéskötéskor elvégezheti, személyazonosságáról meggyőződhet. Ennek alapján Ügyvéd az előírt adatokat a szerződésben való feltüntetéssel rögzítetheti. Megbízó vállalja, hogy a Szerződésben szereplő személyi adatai teljes körűek, a valóságnak megfelelnek, és hozzájárul ahhoz, hogy azokat az Ügyvéd – törvényi kötelezettsége teljesítése és a megbízás teljesítése érdekében – kezelje. Megbízó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adják ahhoz és meghatalmazza az Ügyvédet, hogy a személyes adatainál az esetleges elírás, tévesztés javítása érdekében, egyoldalú nyilatkozatban tegyen eleget az illetékes hatóságok erre irányuló felhívásának.

1. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja által a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából az Ügyvéd megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető, vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot, és tájékoztatja az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a közreműködés megtagadásának kötelezettségéről, ha a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy az ellenőrzés során az Ügyvéd azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának, vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, valamint arról, hogy ez utóbbi esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni, valamint arról, hogy az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a fegyelmi eljárást lefolytató ügyvédi kamara részére továbbíthatja, és az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti őrzést követően megsemmisíteni. A Megbízó kijelenti, hogy az ellenőrzéshez teljeskörűen hozzájárul. A Pmt. 7. §-ában foglalt előírásainak megfelelően a Megbízó nyilatkozik arról, hogy az ügyvédi megbízási szerződéssel kapcsolatban saját nevében, illetve az általa képviselt ügyfél nevében jár el, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy a személyes adataiban, elérhetőségeiben, vagy a tényvázlatban körülírt ügy lényeges körülményében változás áll be, úgy azt a tudomásra jutástól számított 3 (három) napon belül az Ügyvéd elérhetőségei egyikén, írásban kötelese bejelenteni. A Megbízó késedelmes adat-, vagy iratszolgáltatásával, költségviselésének elmaradásával kapcsolatosan keletkező minden kár, többletköltség, jogvesztés az ügyfelet terheli, a közlés elmulasztásából eredő kárért az Ügyvéd nem tartozik felelősséggel.
2. A Megbízó büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy esetleges ingatlanszerzése nem irányul pénzmosásra. Az okiratszerkesztő Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy adatai a Pmt. előírásai alapján az általa bemutatott okiratok és adatszolgáltatásuk alapján rögzítésre kerül.
3.  Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót  arról, hogy az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017 NGM rendelet 1.6. pontjának e) bekezdése szerint ,,a villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az 1. pont 1.13.2. alpont f) alpontjában meghatározott esetekben”, valamint az 1.13.2. pont f) bekezdése szerint ,,a használatbavételt követően a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik: a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”. 
4. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy Foglaló esetén, amennyiben a szerződésben foglaltak teljesedése a Foglalót kapónak felróható okból marad el, a Foglaló kétszeres összegét köteles visszafizetni. Ha a Szerződésben foglaltak teljesedése a Foglalót adónak felróható okból marad el, a Foglalót elveszíti. Visszajár a Foglaló, ha a szerződésben foglaltak teljesedése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik szerződő fél sem felelős, vagy minden szerződő fél felelős. 
5. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót arról, hogy adásvételi szerződés esetén amennyiben a teljes vételár megfizetését követően nem adják önként birtokába az ingatlant, úgy a vevő a birtoklás iránti jogát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) birtokvédelemre vonatkozó szabályai szerint polgári peres úton érvényesítheti. Ezen esetleges jogellenes, az ingatlan birtoka átadását megtagadó magatartásért való felelősséget az Ügyvéd kizárja. 

1. A Megbízó kijelenti, hogy a másik fél, vagy felek, illetve képviselőjük által bemutatott személyazonosító okmányokat (útlevél, személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány stb.) megvizsgálja és amennyiben azt valódinak fogadja el, azokkal szemben kifogással nem él, a Felek egymás személyazonosságát igazoltnak tekintik, személyes adatainak az Ügyvéd  által a megbízás teljesítése és a szakmai és jogszabályok betartása érdekében történő kezeléséhez hozzájárul. 

1. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az Ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § szerint: „(1) Keresettel kérheti a bíróságtól a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását aa) érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész, ab) a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 40. §-ában meghatározott esetekben, c) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott, d) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. (2) Keresetindításnak az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor van helye, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá, ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.”

1. 1. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az Inytv. 39. § (6) bekezdése szerint: „A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a (3) bekezdésben foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül az új kérelmet a megfelelő formanyomtatványon nyújtották be”. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az Inytv. 17. § (1) bekezdése szerint: „Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: 1. a jogosult 1.1. kiskorúsága, 1.2. gondnokság alá helyezése, 2. a jogosulttal szemben megindított 2.1. felszámolási eljárás, 2.2. végelszámolás, 3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, 4. kisajátítási eljárás megindítása, 5. telekalakítási eljárás megindítása, 6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása, 7. földminősítési eljárás megindítása, 8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni 8.1. jogorvoslati kérelem benyújtása, 8.2. ügyészi felhívás benyújtása, 8.3. ügyészi fellépés benyújtása, 8.4. felügyeleti eljárás megindítása, 9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása, 10. az ingatlan jogi jellege, 11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása, 12. épület 12.1. létesítése, 12.2. lebontása, 13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése, 14. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, környezeti teher ténye és jellege, 15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, 16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye, 17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló 17.1. elidegenítési és terhelési tilalom, 17.2. elidegenítési tilalom, 17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom, 18. az e törvényben meghatározott 18.1. perek, 18.2. büntetőeljárás megindítása, 19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése, 20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, 21. a tulajdonjog-fenntartással történt eladás, 22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása, 23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról, 24. a ranghely megváltoztatása, 25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja, 26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása, 27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye, 28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog, 29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása, 30. pénzügyi lízingbeadás ténye, 31. nemzeti emlékhely, 32. történelmi emlékhely, 33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás, 34. az eljárás megszüntetésének ténye, 35. a 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás, 36. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső, az adós ellen indított fizetésképtelenségi eljárás ténye, 37. folyamatban levő gazdaságátadás. (2) Az (1) bekezdés 1–14. és 31–37. pontjában meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15–30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben” és az Inytv. 26. § (9) bekezdésének tartalmáról és a kapcsolódó bírói gyakorlatról, mely szerint „A kérelem a szerződő feleknek – a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal rendelkező – közös nyilatkozatával, az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges”.
   2. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az Inytv. 27. § (1)-(3) bekezdései alapján a megváltozott személyes adatait/cég adatokat, így többek között lakcímét/székhelyét 30 (harminc) napon belül a földhivatalhoz bejelenteni köteles.
   3. Megbízó kijelenti, hogy az adásvételi, illetve az átruházásra irányuló szerződésben a másik fél által vállalt szavatosságok és nyilatkozatok, valamint személyazonosító okmányok valódiságának vizsgálata alól az Ügyvédet kifejezetten mentesíti, a tulajdoni lap másolaton foglaltak kivételével, és a mentesítés különösen is kiterjed az esetleges külön jogszabályon alapuló építési korlátozásokra, elővásárlási, vételi jogokra és tulajdonjogi korlátozásokra. Ezek tekintetében a másik fél nyilatkozatát valódiként elfogadja. 
   4. Megbízó kijelenti, hogy a széljegyre vonatkozó olyan tartalmú tájékoztatást megkapta, hogy az nem jelenti az alapul fekvő iratok alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő feltétlen bejegyzést, vagy feljegyzést, kizárólag azt tanúsítja, hogy bizonyos kérelem a földhivatalhoz benyújtásra került, és a Ptk. 5:38. §-a szerint ,,Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges. Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges”.
   5. Ügyvéd felhívja a figyelmet az Ingatlan átruházásából származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettségre, amely magában foglalta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA tv.)  58-64. §-ban foglaltak ismertetését, és a szükséges B 400-as elnevezésű NAV formanyomtatvány átvételét. Ügyvéd ingatlan tulajdonjognak átruházását, vagy haszonélvezeti jog alapítását/törlését érintő szerződés esetén tájékoztatja a Megbízót továbbá az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18-21. § és 26. §-ban meghatározott illetékfizetési kötelezettségről és illetékkedvezmények igénybevételének lehetőségéről. Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy a NAV illetékkiszabásra hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a visszterhes vagyonátruházási illeték alapját az adásvételi szerződésben meghatározott vételártól eltérő, magasabb mértékben határozhatja meg. Ebben az esetben a vagyonszerzés után fizetendő illeték és az ingatlan átruházása esetén fizetendő adó összege emelkedhet. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy a hatóságok fentiek szerinti döntéséért felelősség nem terheli. A felek a vételárat erre tekintettel nem módosíthatják. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót az Itv., az SZJA tv. és az Itv. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárás illeték- és költségvonzatáról.
   6. Az Ügyvéd tájékoztatja továbbá a Megbízót arról is, hogy amennyiben bármely harmadik személynek lenne az ingatlan tekintetében az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett joga, vagy igénye és azokat a felek által megkötni tervezett ingatlan adásvétel sértené, úgy ezen jogok jogosultja(i) az ingatlan vonatkozásában fennálló jogaikat, vagy igényeiket a Felekkel szemben polgári peres úton érvényesíthetik. Amennyiben Megbízó  akként nyilatkozik, az ingatlan per-, teher- és igénymentes, illetve legjobb tudomása szerint azon harmadik személynek nincs az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett joga, vagy igénye, az Ügyvéd az esetleges ezzel ellentétes jövőbeni igényekért való felelősségét teljes mértékben kizárja.

• Ügyvéd tájékoztatja Megbízót, hogy a kapcsolatot elsősorban a drbekefy@aol.com e-mail címen tartják. Ügyvéd tájékoztatja Megbízót, hogy minden érdemi válaszról, eljárásról Megbízót e-mailes úton tájékoztatja.

1. Ügyvéd tájékoztatja Megbízót, hogy az ügyben rendszeresen tájékoztatni fogja. Amennyiben Megbízó igényli az ügyvédi irodában a személyes konzultációt, azt kifejezetten jelzi az Ügyvéd elérhetőségén.
2. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az adásvételi szerződés megkötése és benyújtása közötti időintervallumban megkötött jogügyletek tekintetében a felelősséget kizárja. 

• A Megbízó kijelenti, hogy a tényvázlat valamennyi jelentőséggel bíró tényt tartalmazza, és kötelezettséget vállal arra, hogy az Ügyvédnek valamennyi kárát és költségét haladéktalanul megtéríti, amely abból fakad, hogy a tényvázlatban foglalt nyilatkozatai a valóságnak nem felelnek meg, vagy amennyiben lényeges tényekről tájékoztatást nem ad. A Megbízók felelőssége ezért egyetemleges.

1. 1. Megbízó tudomásul veszi, hogy Ügyvéd személyes adatait a jogszabályi kötelezettségének teljesítése és a szerződés teljesítése érdekében kezeli. Az Ügyvéd  az erre vonatkozó adatvédelmi tájékoztatást megadja.
   2. Az Üttv. 35. §-a alapján a megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvben és a megbízási szerződésben meghatározottakon túl megszűnik a Megbízott egyéni Ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével. Megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták. Ügyvéd a megbízási szerződést 15 (tizenöt) napos felmondási idővel felmondhatja. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. Ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a Megbízó érdekében eljárni. Kamarai formaváltás esetén – ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást – a megbízás nem szűnik meg, hanem a Megbízott személyében e törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a Megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a Megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A Megbízott a várható változásról köteles a Megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni. 

• Az Üttv. 53.§-a szerint az Ügyvédnek az adatokat a megbízás megszűnését követően 5 (öt) évig kell kezelnie.
  
  

MEGHATALMAZÁS

• Az Üttv. 34. §-a alapján, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához a Megbízó képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani az Ügyvéd részére. A képviseletre vonatkozó meghatalmazást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell az Ügyvéd elfogadó nyilatkozatát is. A megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.

1. 1. A meghatalmazás feljogosítja az Ügyvédet képviselet ellátására a Megbízót megillető pénznek, vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.  A Megbízó részére történő pénz, vagy vagyontárgy átvételéről a Megbízót haladéktalanul értesíteni kell.

• A meghatalmazás a Megbízó döntése alapján bármikor korlátozható, illetve visszavonható. A meghatalmazás korlátozása bíróság, más hatóság, vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti. 

• A meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését, vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.

1.  A meghatalmazás korlátozása, vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben a közléssel hatályosul.
   
   OKIRATI ELLENJEGYZÉS

1. 1. Az Ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját közreműködésével jött létre. Az okirat ellenjegyzése során az Ügyvéd az Üttv.-ben szabályozottak szerint köteles a jognyilatkozatot tevő fél, illetve meghatalmazottja azonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére.

• Az Ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha

• a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,
• a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy
• az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának, vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.

 A jogi képviselet ellátása során az Ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

Az Ügyvéd köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

Az Üttv. 32. §- a szerint a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az Ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket. A magyar állampolgársággal, vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az Ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában 30 (harminc) napon belül már sor került. Az adatigénylésért, illetve, ha arra okirat ellenjegyzését, vagy okirat ellenjegyzésével járó megbízási szerződés megkötését megelőzően kerül sor, sem az Ügyvédtől, sem az azonosított személytől, vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés, vagy más ellenérték.

Az Üttv. 43.§-ának  (5) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő Ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő Ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő Ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.

Az Üttv. 53.§-a szerint az Ügyvédnek az adatokat okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 (tíz) évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított 10 (tíz) évig kell kezelnie. Okirat ellenjegyzése esetén az Ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat – ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az ellenjegyzéstől számított 10 (tíz) évig megőrzi.

PÉNZ, DOLOG, IRATOK ÁTVÉTELE ÉS KIADÁSA

• Az Üttv. 52.§-a alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről, vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni.

1.  Az Ügyvéd a Megbízótól átvett iratok átvételéről a Megbízó kérésére elismervényt ad. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után az Ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
2. Az Ügyvéd nem köteles kiadni a megbízással kapcsolatos fogalmazványait, a Megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a Megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.
3. Az Ügyvéd nem tagadhatja meg az iratok kiadására vonatkozó kérést megbízási díj és költségtérítés meg nem fizetése miatt.
4. Az Ügyvéd köteles megtéríteni a kárt a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzben, vagy dologban bekövetkezett hiány esetén, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

A LETÉTKEZELÉS SZABÁLYAI

• Az Üttv. 47.§-a alapján Ügyvéd az ügyvédi letétet

• a megbízás teljesítéseként,

• a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,

• a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt, vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.

1. 1. A letéti szerződést írásba kell foglalni. A megbízás teljesítéseként, a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére szolgáló letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő Ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél. A megbízás teljesítéseként meghatározott letét kezelésére irányuló szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja.
   2. Az Üttv. 48.§-a alapján az Ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni. Az Ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába, vagy őrizetébe az Üttv. eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az Ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
   3. Az Üttv. 49.§-a alapján az Ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az Ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre  a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint biztosítja, hogy a letevő az alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon. Az Ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy – külföldön átvett pénz esetében 3 (három) – munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el. A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben a fentiektől eltérően is megállapodhatnak. Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, vagy utalvány, nyomdai úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető. A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.
   4. Az Üttv. 50.§-a alapján a letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét. Ha a felek a letéti szerződésben eltérően nem állapodnak meg, az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz utáni kamat a letevőt illeti meg, a számlavezetéssel, illetve a széfszolgáltatással kapcsolatos költségek pedig az Ügyvédet terhelik. Ha a felek a letéti szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az ügyvédi letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik, e költségek az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz, vagy kamatai terhére nem számolhatók el. Az ügyvédi letéti számla, illetve a széf feletti rendelkezésre jogosult az Ügyvéd, akadályoztatása esetén a területi kamara nyilvántartásában szereplő helyettes Ügyvéd, valamint a területi kamara által kijelölt irodagondnok. Az ügyvédi számla, illetve a széf feletti rendelkezésre az Ügyvéd más személyt is meghatalmazhat. Az Ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.
   5. Az Üttv. 51.§-a alapján az Ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell a letétkezelő Ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát, a letéti szerződés ügyazonosítóját, a letét típusát, a letét tárgyát, ha a letétkezelő Ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát, pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét, a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát, az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.  A fent meghatározott adatokat, illetve azok változását az Ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve az adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel. Az elektronikus letéti nyilvántartás az adatokat a letéti szerződés megszűnését követő 10 (tíz) évig tartalmazza. Az elektronikus letéti nyilvántartásból az ügyvédi kamara a letevő számára a letétkezelő Ügyvéd kamarai azonosító számának és az egyedi azonosító számnak a megadása esetén elektronikus úton a letét adatairól, az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos, a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács számára a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, illetve a letétkezelés szabályainak megtartását ellenőrző kamarai szerv számára az Ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont Ügyvéd által kezelt letétek adatairól adatot szolgáltat.

• A letétkezelésre a Magyar Ügyvédi Kamara letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata irányadó.

A MEGBÍZÓ JOGAI

• A Megbízó az ügy állásáról és a tett intézkedésekről bármikor felvilágosítást kérhet, az ügyében az előre egyeztetett időpontban konzultációt kérhet.

• Az Ügyvéd nem vállalhat el olyan megbízást, amely Megbízójának érdekeivel ellentétes. Az Ügyvéd nem vállalhat el olyan megbízást, amellyel összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi Megbízója ehhez írásban hozzájárult.

• A Megbízó a megbízási szerződést írásban bármikor azonnali hatállyal felmondhatja.

ÜGYVÉDI MUNKADÍJ (MEGBÍZÁSI DÍJ)

• A Megbízó az Ügyvéd szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles, az Ügyvéd pedig jogosult a megfelelő szolgáltatási díj kiszámlázására. Az Üttv. 30. §-a alapján a Felek a megbízási díjat szabadon határozzák meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és költségtérítés-követelés a kötelezett hozzájárulása nélkül nem ruházható át olyan személyre, aki az igényérvényesítéshez szükséges ügyvédi titok megismerésére nem jogosult. Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. A munkadíjra, az esetleges költségekre, vagy annak egyes tételeire az egyedi Megbízási szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Jogi szolgáltatások aktuális díjai a megkeresés, ügyféli igény jellemzőitől függően változhatnak. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a díjak módosítását minden esetben Ügyvéd legalább a hatályba lépést követő 15 (tizenöt) nappal megelőzően közzéteszi. A szerződés megszűnése esetén a már teljesített szolgáltatásért, elvégzett munkáért járó ellenszolgáltatás/ díj nem követelhető és nem térítendő vissza. Amennyiben az előzetesen egyeztetett időpontban a konzultáció az Ügyfélnek felróhatóan elmarad, Ügyfél a befizetett díjat elveszíti, a befizetett díjért nem jogosult új időpontban történő konzultációra. Ügyfél fontos okból, az egyeztetett időpontot legalább 24 (huszonnégy) órával megelőzően jogosult 1 (egy) alkalommal szolgáltató Ügyvédtől halasztást kérni és a konzultáció időpontját együttesen módosítani. Ugyanerre Ügyvéd is jogosult. Amennyiben az előzetesen egyeztetett időpontban vis maior, vagy egyéb, egyik Félnek sem felróható okból – pl. üzemzavar, áramszünet, stb. – marad el a konzultáció, Felek kölcsönösen egyeztetnek új időpontról. Ilyen esetben Ügyfél újabb díjfizetésre nem köteles. 

1. 1. Az ügyvédi munkadíjba nem számít bele a Megbízó által megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség, valamint az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az Ügyvéd ellenérték nélkül lemondott. Az ügyvédi megbízás teljesítése során felmerülő illetékeket és költségeket a Megbízó fizeti, ezek előlegezésére az Ügyvéd nem köteles.
   2. Jogi tanácsadás során minden megkezdett óra egy órának számít.
   3. Az Ügyvéd – amennyiben a fizetés nem készpénzben történik – jogosult valamennyi szolgáltatását 8 (nyolc) napos fizetési határidővel számlázni. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó évi 15%-os mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A számla elektronikus formában kerül kiállításra, melyet Ügyvéd 24 (huszonnégy) órán belül elektronikus levélben megküld az Ügyfélnek.

• A díjat a Megbízó készpénzben, készpénzes banki befizetéssel, vagy  átutalással fizetheti meg az Ügyvéd részére. Banki átutalással történő fizetés esetén a megbízási díj az Ügyvéd bankszámláján történő jóváírással minősül teljesítettnek.

• Az ügyvédi munkadíj kiegyenlítésének elmulasztása esetén az Ügyvéd jogosult a megbízási szerződés felmondására. Ezt követően újbóli megbízást az Ügyvéd nem köteles elfogadni. 

• Az ügyvédi megbízás gondossági és nem eredménykötelem, ezért az Ügyvéd az ügyvédi megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre.

1. 1. Az Üttv. 31. §-a alapján a  Megbízó javára átvett pénzből – a Megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett – kielégíthető a Megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés, kivéve, ha a pénzt nem a Megbízó részére kell kiadni, a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, más törvény a beszámítást tiltja. 
   2. A szerződéskötéskor az ügyfelet az Ügyvéd tájékoztatja azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.

• Ügyfél tudomásul veszi, hogy a weboldalon és közösségi oldalakon ingyenes szolgáltatásokat érhet el, regisztráció nélkül. Ügyvéd az Ügyfelek részére a weboldalon és közösségi oldalakon keresztül az alábbi ingyenes szolgáltatást nyújtja:

• blog

ÜGYFÉLAZONOSÍTÁS

• Az Üttv. 32.§-a szerint a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt az Ügyvéd elvégzi az ügyfél, valamint annak képviseletében eljáró személy azonosítását. 

1. 1.  Az Ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja. 
   2. Az Ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével, vagy a Dáptv. alapján a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, vagy – ha az Ügyvéd rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel – a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti ellenőrzés útján azonosítja. Az Ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti: a természetes személyazonosító adatok,  állampolgárság, hontalanság, menekült, illetve EGT-állampolgár jogállás, huzamos tartózkodási jogosultság, lakcím, arcképmás, aláírás, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti adatok,  a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 254. § (1) bekezdés g) pontja, 256. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá 261. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok. A jogi személyt, vagy más szervezetet az Ügyvéd a jogi személyt, vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása, vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja. 

• Az Üttv. 32.§-ának (5) bekezdése szerint, ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően az Ügyvéd az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni. 

• Az Üttv. 32.§-ának (6) bekezdése szerint ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az Ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást Ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette, vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el. 

• A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az Ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket. A magyar állampolgársággal, vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek az azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az Ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó központi adatszolgáltatást igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában 30 (harminc) napon belül már sor került. A fenti adatigénylésért, illetve, ha arra okirat ellenjegyzését, vagy okirat ellenjegyzésével járó megbízási szerződés megkötését megelőzően kerül sor, sem az Ügyvédtől, sem az azonosított személytől, vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés, vagy más ellenérték. Ha az elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az Ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban. 

• Az Üttv. 33. §-ának (1) bekezdése alapján az Ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet. Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: természetes személyazonosító adatok, lakcím, állampolgárság, hontalanság, menekült, illetve EGT-állampolgár jogállás, huzamos tartózkodási jogosultság, az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma, az adatigénylés során kapott válasz azonosítója, azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező, a Pmt.-ben meghatározott adatok. Ha az Ügyvéd az ellenőrzés alapján az adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon. Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – ha ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelep címe, az azonosított jogi személy, vagy más szervezet cégjegyzékszáma, vagy nyilvántartási száma, ezek hiányában a nyilvántartó szerv neve és az azonosító szám, vagy a létrejöttéről, nyilvántartásba vételéről, illetve bejegyzéséről szóló határozat száma, az azonosított jogi személy, vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai, azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a jogi személy, vagy más szervezet azonosítása kötelező, a Pmt.-ben meghatározott adatok. Ha az Ügyvéd az ellenőrzés alapján az  adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon. A nyilvántartás a természetes személy, a jogi személy, vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja. Az Ügyvéd az adatokat a Pmt.-ben meghatározott ideig kezeli.
  
  

ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

• A Megbízó, illetve képviselője a megbízás aláírásával az Ügyvéd részére megadja hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel.

• Az Ügyvéd adatkezelésére, a Megbízó jogaira és kötelezettségeire az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), Üttv., valamint a kapcsolódó Európai Uniós rendeletek az irányadóak.

• Az adatszolgáltatás önkéntes. Amennyiben a Megbízó megtagadja a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatást, az Ügyvéd a megbízást visszautasíthatja.

• Az adatkezelést részletesen a www.bekefyugyved.hu weboldalon közzétett Adatvédelmi tájékoztató tartalmazza. Az Adatvédelmi tájékoztató alapján az adatkezelés legfőbb célja az ügyvédi megbízás teljesítése, valamint a Megbízóval való kapcsolattartás. Bizonyos adatok a Megbízó hozzájárulása alapján kezelhetőek, további személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapul, amelynek célja jogszabályi kötelezettségek teljesítése. Az Ügyvéd a meghatározott adatokat minimum a megbízás megszűnését követő 5 (öt) évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 (tíz) évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított 10 (tíz) évig kezeli, a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint.

• Az Ügyvéd gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés, továbbá sérülés, vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról.

AZ ÜGYVÉD TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE

• Az Ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt, információt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése, vagy az ügyvédi működés megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. Ha az Üttv. eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra, vagy más adathordozóra is.  Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal, hogy – az Üttv. 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható.

1. 1. Az Üttv. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában: az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését, vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő, az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy, azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta,  a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője. Az Ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben. Az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség főszabály szerint az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
   2. Az Üttv. 10.§-a alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. Ha törvény az ugyanazon ügyfél, vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja, vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
   3. Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben – ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése –, az ügy tárgyához kapcsolódóan az Ügyvédet az eljáró kamarai szervek és a bíróság előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.  A kamarai szervek és tisztségviselők a feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani. A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert ügyvédi titkot – az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között – kezelhetik és használhatják fel.

• Az Üttv. 12. §-a alapján az ügyvédi titokkal az ügyfél, vagy jogutódja jogosult rendelkezni. A fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére, vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – az ügyvédi titkot feltárhatja. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági, vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

• A Megbízó a jelen ÁSZF elfogadásával az Ügyvédet felmenti az ügyvédi titoktartási kötelezettsége alól arra az esetre, ha az ügyvédi megbízási díj, vagy költség megfizetésének elmulasztása miatt az Ügyvéd kénytelen a Megbízóval szemben fizetési meghagyásos, polgári peres, bírósági végrehajtási, vagy felszámolási eljárást kezdeményezni. E felmentés az Ügyvédet a jogos igényei érvényesítéséhez szükséges mértékben illeti meg.

AZ ÜGYVÉD FELELŐSSÉGE

1. 1. Az Ügyvéd a tevékenysége ellátása során polgári-, büntető- és fegyelmi felelősséggel tartozik. Az Ügyvéd a tevékenysége során okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel, azaz köteles a tevékenysége során másnak jogellenesen és vétkesen okozott kárt megtéríteni.
   2. Az Ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik. Az Ügyvéd a kártérítési felelősségét a kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegéig korlátozza, ezt meghaladóan pedig kizárja.
   3. Az Ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
   4. Az Ügyvéd a szívességi ügyintézésből eredő kártérítési felelősségét kizárja.

• A megbízásból eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) éven belül elévül.

ÉRTESÍTÉSEK

• Az Ügyvéd a Megbízó részére szóló írásbeli értesítéseket, küldeményeket – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a Megbízó megadott részére. Az Ügyvéd nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt, vagy más, az Ügyvéden kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.

1. 1. Az Ügyvéd által a Megbízónak postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Megbízó általi kézhezvételének napja. A postai úton, az Ügyvéd által a Megbízó ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő 5. (ötödik) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el”, vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza. Az elküldés időpontjának igazolásául az Ügyvéd postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.
   2. Az elektronikus úton küldött iratok a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. Az Ügyvéd által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja. A Megbízó elfogadja az Ügyvéd számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.

• Az Ügyvéd jogosult úgy tekinteni, hogy a Megbízó tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 (tíz) napon belül nem érkezett észrevétel, vagy kifogás.

• Megbízó tudomásul veszi, hogy a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az ügyfél-azonosítás során megadott adatokban bekövetkezett változásról a tudomásszerzéstől számított 3 (három) napon belül köteles az Ügyvédet írásban értesíteni.

A MEGBÍZÁS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE

• Az Ügyvéd a Megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a Megbízó értesítésétől számított 15 (tizenöt) nap. Az Ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a Megbízó érdekében eljárni.

• A Megbízó a megbízást írásban azonnali hatállyal felmondhatja.

1. A megbízás a felmondáson kívül megszűnik a következő esetekben:

• a megbízás teljesítésével,
• az Ügyvéd, vagy a Megbízó halálával,
• a Megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
• az Ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.

ELÁLLÁS

1. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014-es kormányrendelet 13. és 20. §-ai szerint az Ügyvéd fogadóórájára történő bejelentkezést, illetve a okiratszerkesztés iránti igény benyújtását követően az ügyvédi megbízási szerződéstől nem jogosult elállni, tekintettel arra a körülményre, hogy az igények benyújtása folyamatos és Ügyvéd munkáját és napirendjét a folyamatosan érkező igényekhez igazodva alakítja ki és vállalása szerint a teljesítést az igények beérkezését követően a lehető leghamarabb megkezdi.
2. Ügyfél a jelen pont elolvasásával ismételten és kifejezetten tudomásul veszi, hogy a már megrendelt fogadóóra lemondására, átszervezésére (az 59. pontban foglaltakon kívül), illetőleg a már megrendelt okiratszerkesztési, okirat véleményezési szolgáltatástól való elállásra nincs lehetősége és ezzel kapcsolatban semmiféle díjvisszatérítést, vagy egyéb kompenzációt nem támaszthat sem az Ügyvéd, sem a Jogi szolgáltatások teljesítésében közreműködő más személyek felé.
3. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a jelen rendelkezések nem érintik Ügyfélnek a 45/2014. kormányrendeletben szabályozott felmondási jogát, azonban díj visszatérítésre ebben az esetben sem tarthat igényt.

AZ ÜGYVÉD ÉRTÉKELÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ÉS FELHASZNÁLÁSA 

1. A Megbízó jogosult az ügyvéd által nyújtott szolgáltatásokat a szakmai Facebook- és egyéb közösségi oldalakon, valamint a Google portálon értékelni. Az ügyfél által közzétett értékelések, vélemények az ügyvéd tevékenységének megítélésére szolgálnak, és az ügyvéd azokat marketing-, vagy referenciaanyagokban további engedély nélkül felhasználhatja, az értékelések hitelességének megőrzése mellett.
2. Amennyiben a Megbízó az értékelés során személyes adatokat ad meg, azokat az Ügyvéd a mindenkor hatályos vonatkozó adatvédelmi szabályok szerint, valamint az adott közösségi oldal szabályai szerint kezeli és az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat maradéktalanul betartja.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

• A Honlapon és közösségi oldalakon az Ügyvéd által közzétett tartalom (cikkek, fotók, grafikák és egyéb szerzői joggal védett anyagok, a weboldal megjelenése, design-ja, szerkesztési elve, kódjai, az üzemeltetése során használt szoftveres és egyéb megoldások, ötletek, megvalósítása, a védjegyek, logók, kereskedelmi megnevezések) a Szolgáltató szellemi tulajdonát vagy az adott cikk szerzőjének  tulajdonát képezik. A Szolgáltató által közzétett, harmadik személyek szellemi tulajdonát (pl.: idézetek, fényképek, grafikai tartalmak, védjegyek, logók, domain nevek, stb.) képező tartalom felhasználása kizárólag a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, illetőleg a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény keretein belül történhet. Minden, ezen túlmenő felhasználáshoz az adott szerző hozzájárulása szükséges. Szigorúan tilos a Honlapon és közösségi oldalakon található bármely tartalom bármilyen módszerrel történő sokszorosítása, másolása, publikálása, módosítása, beleértve az elektronikus készülék útján történő eljárásokat is. Szigorúan tilos a Honlap és közösségi oldalak tartalmán alapuló, vagy onnan eredő bármilyen anyag vagy mű készítése, létrehozása. Honlap tartalmának és közösségi oldalaknak egyes részeit – kizárólag saját felhasználás céljából – az Ügyvéd merevlemezére mentheti, vagy kinyomtathatja, de ebben az esetben sem jogosult többszörözött részének további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, letölthetővé tételére, kereskedelmi forgalomba hozatalára.

• Ügyvéd weboldalán megtekinthető az Általános Szerződési Feltételek mindenkori hatályos és teljes szövege, továbbá a megelőző ÁSZF-ek az Ügyvéd weboldalán időrendben közlésre kerülnek. Az ÁSZF változása esetén a szolgáltatás megrendelésekor hatályos ÁSZF az irányadó. Az ÁSZF bármilyen változása esetén Szolgáltató a változásokat és az ÁSZF egységes szövegét is közzéteszi a honlapján, megjelölve rajta a hatálybalépés dátumát is. Változás esetén a változások a hatálybalépést követően megkötött szolgáltatási jogviszonyokra vonatkoznak, az ÁSZF-nek visszamenőleges hatálya nincs. 

• Felek kijelentik, hogy a Jogi szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült vitás kérdéseiket igyekeznek békés úton, egyeztetés útján megoldani. 

• Amennyiben alternatív vitarendezési eljárások nem vezetnek eredményre, úgy Ügyfél és Ügyvéd az illetékes kamarákhoz, illetve közigazgatási és más bíróságokhoz fordulhatnak.

•  Ügyfél/ Megbízó kijelenti, hogy jelen ÁSZF minden pontját figyelmesen elolvasta, azt értelmezte és megismerte és mint magára nézve kötelezőt fogadja el.

• Jelen ÁSZF 2024. október 21. napján lép hatályba.